Sándorfalva

Weboldal

Sándorfalvát 1879. június 12-én-ben alapították, amikor a tiszai nagy árvíz által romba döntött Algyő lakosainak egy része itt, a törökök által elpusztított középkori falu, Sövényház(a) területén telepedett meg.
Pallavicini Sándor őrgróf az 1879-e tiszai nagyárvíz algyői árvízkárosultjainak a 40 000 kh területű birtokának déli részén „vízmentes” területen 300 kh földet ajánlott fel új település létrehozására. Az őrgróf 597 háztelket parcellázott birtoka ármentes homokhátságán, ahova az árvízkárosultaknak csak kis része települt át, így több száz környékbeli szegényparaszt élhetett a letelepedés lehetőségével.
1882-ben felépült a templom, a községháza az iskola, a csendőrőrs épülete. Az őrgróf az uradalom székhelyét Sándorfalvára helyezte át. A betelepülők elsősorban az uradalomban dolgoztak, béresként, cselédként és iparosként. A későbbiek során az iparosok a közeli Szegeden is dolgoztak, oda, illetve vásárba hordták a portékáikat.
A szabályos szerkezetű régi falu mellett az 1950-60-as évek óta új falurész épült. A település nagysága közel 56 km2, aminek több mint kilenctizede külterület. A csaknem kizárólag magyarlakta helység lakóinak nagy része római katolikus. Lakásállományának 8%-a külterületen található.
Bár a feketeföldi tanyák nagy részét a 70-es évek környékén elbontották, a településtől É-ra, a volt Kővágói szőlőben sokan, főként szegediek építettek maguknak üdülőt, hobbitanyát. Ezek egy része ma már lakóhelyként funkcionál. (E határszél elnevezése az itt talált réti mészkőre utal, aminek „vágásával” az 1960-as évekig foglalkoztak.)
Sándorfalva - 2002-töl kezdődő, több ütemben történő, felújítás alatt álló - központja a nagyméretű, árnyas, lombos Szabadság tér, közepén a Szűz Mária tiszteletére szentelt, eklektikus római katolikus templommal (1882). Főoltárképe Szűz Máriát ábrázolja. A falait borító seccok a biblia jeles személyiségeit és a magyar szenteket örökítik meg (1945). A templom körüli kálvária stációinak domborműveit 2002-ben Domonkos Béla szobrászművész készítette. A Főtér polgármesteri hivatal felöli oldalán látható Petőfi Sándor és Arany János mellszobra . Mindkettő Kelemen Kristóf alkotása (1972, 1979), csakúgy, mint a 2000-ben, falunapon leleplezett Szent István-szobor, mely a főtéren áll. Néhány utcában (Aradi u., Dózsa Gy. u.) még találunk jellegzetes, századforduló táján épült házat.
A város neves szülötte Budai Sándor citerakészítő, a népművészet mestere. Alapítója volt az országos hírű helyi citera együttesnek, csikófejes citeráin sokan játszanak, számos darabja külhoni gyüjteményekbe is eljutott. Sajátos naiv festményeit a kecskeméti Naiv Művészek Múzeuma és a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Volt lakóházán emléktábla hirdeti munkásságát.
Sándorfalva büszke azokra, akik sokat tettek településükért.
Sándorfalva sokáig elzárt település volt, hiszen nem kötötte össze jól járható szilárd út sem Szegeddel, sem pedig a tőle 2 km-re levő „nemzetközi” úttal. A településen 1949-ben indult be az áramszolgáltatás 1968-ban épült ki az ivóvízhálózat. 1980-tól folyamatosan épültek az utcákban a szilárd utak, jelenleg a belterületi utcák több mint 80 %-a szilárd burkolatú. 1984-88 között megépült a vezetékes gázhálózat a teljes belterületen, 2005-ig több mint 2500 lakást kapcsoltak a rá. A teljes belterületen 1993-ban kiépült a telefon- és a kábeltelevíziós hálózat 2005-ben már 4 net-szolgáltató működik a településen. Az alapításkori állapothoz képest ötszörösére nőtt a lakótelkek száma részben a korábbi 2000 m2-es telkek megosztásával, részben pedig új területek igénybevételével, így a belterület is több mint két és félszeresére nőtt.
A települést 2005 július 1. hatállyal a köztársasági elnök várossá nyilvánította.
A város központjában a főtéren működik a Polgármesteri Hivatal.

Népesség
Sándorfalvát alapítása után nem sokkal, az 1880. évi népszámláláskor már közel 3400 ember lakta. Népessége a következő 40 év alatt viszonylag dinamikusan, a 6 ezres szint közelébe nőtt, majd sokáig e körül ingadozott. Fejlődése 1970 után váltott ismét nagyobb ütemre, lakóinak száma azóta bő 2 ezer fővel emelkedett. Ma már több mint 8 ezren lakják. Várossá nyilvánításáig Csongrád megye legnépesebb községe volt, sőt a lélekszám alapján a megye 8 városa közül is 3-at megelőzött.
A népesség gyarapodásának forrása eleinte a természetes szaporodás volt. Ma is ütemes gyarapodásának elsődleges oka a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető. Szegedről is megindult ugyanis a nagyvárosból való kiáramlás folyamata, aminek egyik célállomása a közeli Sándorfalva lett.
Sándorfalva lakossága a megyei népességnél fiatalabb, amit jól tükröz a gyermek- (0-14 éves) és az idős (65 éves és a feletti) népesség hányadosa, az úgynevezett öregedési index is. Az új városban 100 gyermekkorúra 84 időskorú jut, 22 fővel kevesebb, mint a megyében átlagosan.

Gazdaság
A település gazdasági szerkezetére az 1960-as évekig a földművelés volt a jellemző annak ellenére, hogy 1948-ban megalakult az első ipari szövetkezet, melyet 8 cipész alakított. A szövetkezet később varró, asztalos, műkőkészítő és lakatos üzemet is működtetett, valamint építőipari és személyi szolgáltatással bővült. Telephelyei voltak Kisteleken, Csanyteleken, Dócon, Bugacon Szatymazon és Ruzsán. Az 1980-as években több mint 400 főt foglalkoztatott. A ’90-es évek közepétől szűkült a tevékenysége, majd 2000-ben felszámolással megszűnt. Központi telephelye önkormányzati tulajdonba került, ott személyi szolgáltatók, kereskedők és termelőüzem működik. Itt működik az okmányiroda, amely 2005. május 2-ától látja el a szegedi okmányiroda alirodájaként teljes hatáskörrel Sándorfalva, Szatymaz és Dóc települések tizennégyezer lakosát.
Az 1930-as években Barakonyi István seprűkészítő mester létrehozta a 40 főt foglalkoztató üzemét, ennek utódja lett az 1940-es évek elején alakult Népjóléti Seprűüzem. 1952-ben itt alakult meg a Háziipari Termelőszövetkezet. A rendszerváltást követően 2004-ben felszámolással megszűnt. Jelenleg telephelyén az ERFO 60 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztat.
Az egyetlen ipari termelő üzem a településen a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat Sándorfalvi Gyáregysége volt. 1948-50 között Csongrád megyében 24 gépállomást hoztak létre. A géppark a sándorfalvi gépállomáson is folyamatosan bővült, majd a gépjavítási profilt is felvették. Az 1970-es évek elejétől gépalkatrészek gyártása lett a fő profil. A gyáregységet 1989-ben Kft.vé alakították, majd 1994-ben felszámolták, így 160 munkahely szűnt meg. A néhai gyáregység területén jelenleg négy gazdálkodó egység működik mintegy 80 fő foglalkoztatottal.
A külterület. 70 %-a 1945-ig a Pallavicini uradalom birtoka volt, csupán a külterület dél-keleti és észak-nyugati részén volt néhány középgazdának földje. Az 1945-ös földosztás után a sándorfalvi családok 2-5 kh földhöz jutottak. 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet, 1960-ban pedig a termőföldek 99 %-a termelőszövetkezeti használatba került. Az 1980-as évek elején több ipari melléküzemága is volt a szövetkezetnek, azonban a rendszerváltást követően először rt-vé alakult, majd 1995-re az rt-t is felszámolták jogutód nélkül. A külterületi földek túlnyomó részét a szegedi Karotin Kft. és az Agroplanta Kft. műveli.
A megszűnt munkahelyeken dolgozók egy része vállalkozóvá vált, más része Szegeden talált munkát, illetve a helyi vállalkozásoknál (DÉLFA Kft. MÁRKIKER, KM-7 Kft. ) helyezkedett el.
Az település egyik legnagyobb munkáltatója a vízművet is üzemeltető Aquaplus Kft.
A rendszerváltás után a munkahelyi szerkezetváltás itt is az országos tendenciáknak megfelelően alakult. Jelenleg az egyéni vállalkozók száma csaknem 500 fő. Az összes vállalkozások száma 620.
A kereskedelemben 1945 előtt magánkereskedők működtek csak a településen. Az 1950-es években megépült a kenyérüzem, amely boltot is üzemeltetett. 1945 után a megalakult földműves szövetkezet – később ÁFÉSZ – tevékenysége volt a meghatározó. 1990-től ugrásszerűen megnőtt a kiskereskedelmi üzletek száma. A 86 kiskereskedelmi üzletből 25 élelmiszer jellegű, de megtalálható a településen az iparcikk jellegű üzlet, ruházati, vasáru-, festék-, üvegszaküzletek, valamint könyv-, újság és papíráru főprofilú üzlet is. A 32 vendéglátó egységből 14 étterem és cukrászda. A településen csak egy panzió működik 20 férőhellyel.

Egészségügy, szociálisgondoskodás:
A sándorfalviak alapfokú gyógyellátása 4 háziorvosra, közöttük egy gyermekorvosra hárul. Az orvosok leterheltsége – több mint kétezer lakos orvosonként – mind a többi város, mind pedig a megye átlagához képest lényegesen nagyobb. A járóbeteg-szakellátást fogorvos képviseli, a szakrendelésekre minden szakágban a betegeket Szeged egészségügyi intézményei fogadják.
A szociális gondoskodás intézményesített formáira leginkább igényt tartó réteg az időskorúaké. Sándorfalván egy idősek klubja működik, amelynek 25 férőhelyén ugyanannyi idős ember nappali ellátásáról, étkeztetéséről gondoskodnak. Szállást is biztosító idősek otthonával nem rendelkezik a település, de meleg étellel, kisebb nagyobb segítségnyújtással otthonukban támogatják az arra rászorulókat.

Intézmények:
Oktatás
A pozitív migrációs folyamatok hozadéka többek között az, hogy növekszik a településen a közösségi gondoskodásra igényt tartó generációk létszáma. A legfiatalabbak nappali elhelyezésére, gondozására az önkormányzat egy bölcsődét tart fent. Az intézmény meglehetősen zsúfolt, a 20 férőhelyre 2004-ben négytizedével több, összesen 28 kisgyermeket írattak be, így a 4 szakképzett gondozónőre egyenként 7 gyermek jutott. A szülők az otthoni gyermeknevelési gondjaik megoldásához 3 védőnő segítségére számíthatnak.
A település óvodájának története még 1883-ra nyúlik vissza, amikor az „nyári menedékház”-ként működött. Az intézmény 1984-ben egy új épülettel gazdagodott. Ennek 20.évfordulóján vette föl az óvoda a Pipacs Óvoda nevet, utalva a falu alapításkori „becenevére”, amit az új házak megszokott zsúpfedelet felváltó piros cserépfedése miatt kapott. Az intézmény három különböző helyen működik együttesen 192 férőhellyel, ahol 2004-ben 8 csoportban 216 óvodásról gondoskodtak. Az óvodák meglehetősen zsúfoltak, hiszen 100 férőhelyre 112 gyermek jut, míg a megye többi városában csak 92.
A sándorfalvi általános iskola a település-alapító Pallavicini Sándorról kapta a nevét. Az intézmény 25 osztálytermében 2004-ben 689 gyermek tanult. Az egy osztályra jutó tanulólétszám kissé alacsonyabb a többi város átlagánál, ami kedvezőbb feltételeket teremt a minőségi munkának. Az általános iskola világhálóra kötött számítógépekkel rendelkezik, a diákokat és a tanárokat 60 számítógép várja. Középfokú tanulmányok folytatására csak felnőttképzés keretében van helyben lehetőség. A Budakalász Gimnázium Sándorfalvi Tagiskolájában a 2004-es tanévben 72-en tanultak. Alapfokú művészeti oktatás is folyik a városban, az iskola 1996-ban a helyi közművelődési szakemberek kezdeményezésére alakult meg. A fiatalok bármely művészeti ág közül választhatnak kedvük szerint.

Művelődés, kultúra
A településen a kultúra az alapítást követően a külterületi olvasókörökben, valamint a belterületi magánvendéglátó helyeken bontakozott ki. A belterületen az iparos kör könyvtára és vigalmi felelőse járt élen a kultúra közvetítésében. Tánccsoportok, zenekarok alakultak, amelyek a népi kultúra megőrzésében játszottak fontos szerepet. Az 1960-as évektől van művelődési ház, amely korábban magánkocsma és bálterem volt. Az ezredfordulóra az önkormányzat A Budai Sándor Művelődési Házat (kép, cím, elérhetőség, nyitva tartás) felújíttatta, és jelenleg is üzemelteti részben önálló intézményén keresztül. Problémát jelent, hogy kevés terme van, továbbá a nagyteremnek is kicsi a befogadóképessége.
A művelődési ház a hét minden napján foglalt, hiszen a művészeti iskola (csaknem 300 tanuló), valamint a civil szervezetek többsége is itt tartja az oktatást és a rendezvényeik zömét. A művelődési házban található a teleház, amely 2001-ben nyílt meg. A művelődési ház családi rendezvények tartását is vállalja.
A művelődési házban – elsősorban sándorfalvi kötődésű festőművészek részvételével - évente 3-5 kiállítás is van. A Petőfi Emlékkönyvtár (kép, cím, elérhetőség nyitva tartás ) 1974-ben került jelenlegi helyére. 2004-ben 7 mFt-ból felújította az önkormányzat, megteremtve ezzel a kultúrált, színvonalas könyvtári szolgáltatást. A könyvtár olvasóteremmel, valamint „hangos könyvtári” jelleggel is rendelkezik. A városi könyvtáron kívül az általános iskolában is működik könyvtár több, mint tízezer kötettel.
A település jelentősebb rendezvénye a Tavaszváró koncert, a Sándor napi citerafesztivál, a Falunap, a Nyugdíjas táncegyüttesek országos találkozója, a nemzetközi megyejáró fesztivál, és a böllérnap.

Civilszervezetek
A társadalmi életet erősítő nonprofit szektor Sándorfalván is virágzik. A lokálpatrióták által alapított civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) tevékenységi köre igen szerteágazó, foglalkoznak sport- és szabadidős tevékenységgel, oktatással, kultúrával, településfejlesztéssel, polgárvédelemmel, valamint gazdasági érdekvédelemmel. Van többek között az iskolásoknak és a nyugdíjasoknak, a nagycsaládosoknak és a mozgáskorlátozottaknak, a polgárőröknek és a tűzoltóknak, továbbá helyi specialitásként, a citerásoknak egy-egy egyesülete, bejegyeztek gazdakört, ipartestületet és vadásztársaságot.

Sportélet
A településen egységes sportkör működik. Női labdarugók az NB II-ben szerepelnek. A férfi labdarugó szakosztályban 7 éves kortól oktatják a gyermekeket. első csapatuk a megyei I. osztályban szerepel. Az egyesület labdarugó szakosztálya régiós szinten is elismert utánpótlás nevelő hely. A női kézilabda szakosztály 10 éves kortól foglalkozik a lányokkal. Első csapatuk megyei bajnokságban szerepel. A kick-box szakosztály az ezredforduló után alakult, ennek ellenére Sándorfalva település első világbajnoki érmét e szakosztály „hozta”. Busa Gabriella korosztályos VB-n bronzérmes lett. 2004-ben az autós rally szakosztály a technikai sportot szeretők részére biztosít versenylehetőséget. Az egyesületnek kb. 250 tagja van. Az iskolai DSK-ban futball, kézilabda és kosárlabda szakcsoport működik. A település rendszeresen részt vesz a Kihívás Napján. Házigazdája a Falunapi nemzetközi kispályás labdarugó tornának 16-20 csapat szerepel, a Május 1-i kispályás labdarugó emléktornán 8 csapat szórakoztatja a majális résztvevőit.
Sportolási célokat 2 füves nagypálya (az egyik világítással ellátva), 3 füves, 1 salakos, 1 bitumenes kispálya, salakos teniszpálya szolgál. A nyári szünetben úszásoktatást folytatnak a strandon, amely 33 m-es úszómedencével és gyermekmedencével is rendelkezik.
A város határában az extrémsportokat kedvelőknek siklóernyős pálya működik.

Nemzetközi kapcsolatok
Sándorfalva élénk nemzetközi kapcsolatokat ápol. A romániai Temes megyei Újszentessel (Dumbravita) 1995. óta van kapcsolata a városnak. E kapcsolat a legrégebbi: önkormányzati, intézményi, egyesületi kapcsolatokból áll. Az újszentesi gyerekek minden évben részt vesznek a kulturális egyesület által szervezett alkotótáborban. A németországi Loitz településsel 1999. óta tart a kapcsolat, melyet 2002-ben testvér-települési megállapodással erősített meg a két település önkormányzati testülete. Az olaszországi Baragiano településsel 2001. óta van kapcsolata a városnak. Rendszeresen részt vesznek egymás gasztronómiai rendezvényein (pl. sándorfalvi Böllérnap), továbbá a népi folklór bemutatásokkal erősítik a két település írásban is rögzített kapcsolatát. A Szerbia-Montenegro területén levő Muzslya településsel 2004. óta van kapcsolatuk. Kulturális delegációk vesznek részt a települési és körzeti rendezvényeken. A 2006-os város napokon Európai Uniós támogatással valósult meg a testvérvárosok találkozója.